Település

 

Szentmargitfalva

Árpád házi Szent Margitról elnevezett apró település pompás természeti környezetben, szépséges erdők között fekszik.

Keletről a Kötvélyes-erdő határolja, a legközelebbi település Aligvár (Muraszemenye). Egy fő út vezet a településen keresztül, Délre Aligvár található rajta, északra Kiscsehi. A Bázakerettye felé vezető út mellett több olajkutat is fellelhetünk, ezek közül az egyik a Budafa 1. Magyarország első olajkútja mely 1938-ban épült, a nyers olajat himba nélkül termeli. Területén átfolyik a s Szentadorjáni-patak, mely a Mura folyóba ömlik.

Településünk a Zala dombság szívében, nagy erdősségek és virágzó mezők között Letenyét Lentivel összekötő út mellett helyezkedik el.Községünk belterületén kialakított pihenőhelyeken kellemesen kikapcsolódhat és élvezheti a természet szépségeit és gyógyító erejét. Községünk szomszédságában található a Budafai-Arborétum és a Vétyeni-ősbükkös, amely a környék nevezetésségei közé tartozik.

Erdeink vadakban, mezőink virágokban gazdagok. Szentmargitfalvát nem keresztezi, de Kistolmácstól Lentiig 32 km hosszan naponta közlekedik az erdei kisvasút melyet jó szívvel ajánlok önöknek. Az erdei vonatozás mellett a kerékpározás szerelmesei is megtalálják kedvenc útvonalakat kis falvaink között. Településünkön működik a Szentmargitfalváért Egyesület.

A falu nevének legkorábbi írásos említése a 14. századból való Zenthmargytazonfolva alakban.

 

Érdekesség

Két legenda is mesél a falu elnevezéséről. Az első szerint védőszentként fordultak Margithoz, mert annak napján érte a települést hatalmas jégverés. A másik helyi legenda szerint a tatárjárás idején a Horvátország felé menekülő IV. Béla király gyermeke Margit (Árpád-házi Szent Margit) 1242-ben itt született, a település nevét róla kapta.
A Sümeghy család részére 1794. október 13-án Ferenc király adományozta a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű birtokokat. Onnantól a család a két nemesi előnevet kezdte használni: „lovászi és szentmargitai” Sümeghy család lett. A falu korábbi neve Szent-Marghit volt. Fényes Elek szerint a főutat a 19. században Sümeghy útnak hívták, mivel a lovászi és szentmargitai Sümeghy család bírta a települést. Fényes Elek 1851-es geográfiai szótára szerint a falut 84 katolikus lakta.